Kérdését, véleményét, információit írja meg nekünk a következő címre:

alternativa.news@yahoo.com
 

Nagyvilág • Élő példa • Képzések • Közösségi kapcsolódás • Megtartó múlt

 
 

Az agykontrollról

Ha AK, akkor...

 

Röviden az agykontrollról

 

Az agykontroll magyar nyelvterületen a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vált ismertté, és sokáig az egyik legvitatottabb személyiségfejlesztő módszernek számított. Annak ellenére, hogy sokszor és sokan nyilvánítottak róla véleményt, a szélesebb közönség keveset tud az agykontrollról. Alábbiakban rövid ismertetőt olvashatnak a módszer kialakulásának történetéről, az agykontrollal kapcsolatos néhány főbb fogalomról és az alkalmazási területekről.


Az agykontroll módszerét eredetileg José Silva fejlesztette ki, az 50-es évektől kezdődően. José Silva szegény családban született, latin származású amerikai férfi, akit elektronikai ismeretei és a pszichológia iránti érdeklődése indított el a kutatás útján. Igen kreatív ember volt, tehetsége folytán sikerült felvergődnie a nyomorból, s foglalkoztatta a kérdés, hogy a tanulási képességeket hogyan lehet javítani. Josénak tíz gyermeke született, és munkáját nagy mértékben motiválták gyermekei tanulási nehézségei - José évekig őrajtuk próbálta ki módszereit. A ma ismert, ún. Silva-féle agykontroll módszer az ő majdnem 30 évi kutatómunkáján alapszik. Később a José Silva által kialakított eljárásokat szakemberek is vizsgálták. A Texas állambeli Trinity University-n diákokkal végzett kísérletek kimutatták a módszer hatékonyságát a tanulási eredmények javításában.


Agyhullámok. Az „alfa-állapot"


Az agykontrollal kapcsolatosan az egyik leggyakrabban elhangzó kifejezés az alfa-tudatállapot. Ez az ún. alfa agyhullámokkal van összefüggésben, az agy ugyanis működése közben elektromágneses tevékenységet fejt ki. A különböző agyhullámok összefüggésben állnak életritmusunkkal, a különböző tudati, illetve lelkiállapotokkal, ugyanakkor az agy különböző területeivel is. A hozzájuk kapcsolódó funkciók szerint az agyhullámokat négy tartományba osztják.

Alfa agyhullámokról a 7-14 Hz-es tartományban beszélünk. Ennek befolyása alatt nyugodt, ellazult állapotban vagyunk, enyhül a stressz, oldódnak a tudati gátlások, ezáltal az agy több információt képes feldolgozni a döntéshozatalhoz, nő a kreativitásunk. A stressz enyhülésével kapcsolatos lelkiállapotok: elengedés, tolerancia, bűntudat enyhülése. Az alfa agyhullámok a jobb agyféltekét támogatják.

Agyunk leggyakrabban elalvás előtt, illetve ébredés után van alfa állapotban. A művészek és más, erős kreativitással rendelkező személyek képesek éber állapotban maradni alfa agyfrekvencia mellett is, ez az állapot segíti őket kreatív munkájukban. Az agykontrolltanfolyamok egyik célja, hogy a hallgatók megtanuljanak alfa agyhullámok mellett is tudatosak maradni, és ezt az állapotot problémamegoldásra használni.

A szokványosan ébernek nevezett állapotot a béta agyhullámok határozzák meg (14-21 Hz). Ezzel kapcsolatos funkciók: éber cselekvés, magas fokú koncentrálás, logikus gondolkodás. Jellemző a feszültség, riadókész állapot, ugyanakkor negatív lelkiállapotok is előfordulhatnak: bénító stressz, gondterheltség, félelem, mardosó bűntudat. A béta agyhullámok a bal agyféltekét támogatják.

Az agykontroll-tanfolyamok az ún. théta (4-7 Hz) szint hasznosítására is oktatják a résztvevőket, ez az agyfrekvencia ugyanis direkt hozzáférést enged a tudattalanhoz. Thétában történik a tudattalanban tárolt információk explorálása, tudatalattink „üzenetét" a jobb agyfélteke képszerűen fogalmazza meg, alváskor álmok, tudatos állapotban elképzelések formájában. Az agykontrolltanfolyamok másik célja a résztvevők azon képességének fokozása, hogy a théta-agyhullámok tudatalattit exploráló és képszerű, szimbolikus nyelvezetű megoldást generáló természetét célzott problémamegoldásra használják fel. Ugyanis képesek vagyunk megtanulni tudatosak maradni théta-állapotban is, noha ez az agyfrekvencia leginkább az alvásra jellemző.

A delta szinthez (1-4 Hz), felnőtt ember esetében, a mély, álom nélküli alvás állapota kapcsolódik.

A különböző agyhullámtartományokban töltött idő kapcsolatban áll az életkorral. Négyéves korig a gyermekek a legtöbb időt a delta frekvenciasávban töltik, majd ahogy a gyermek fejlődik, egyre több agyterülete kapcsolódik be. 4-7 éves korban a gyermekek a legtöbb időt a theta, 7-14 évesen az alfa tartományban töltik - ezzel hozzák összefüggésbe, hogy az ilyen korú gyermekeknek igen erős a képzelőerejük, igen kreatívak. A béta tudatszint 14 éves kor után válik jellemzővé.

Az agykontroll egy relaxációs technika, amely során a résztvevők megtanulnak béta szintről alfára jutni, illetve az ún. alapállapotba, amelyet a 7 Hz-es agyhullámok jellemeznek. Gyakorlással az agykontrolltanfolyamot végzettek megtanulnak igen könnyen és gyorsan váltani a béta és alfa állapotok között. Ugyanakkor a módszer kifejlesztői az agykontrollt ennél jóval többre is ajánlják: a stressz kezelésére, rossz szokásaink megváltoztatására, a fájdalomérzet kezelésére, a memória fejlesztésére, hatékonyabb tanulásra, problémamegoldásra, intuíciónk fejlesztésére. 


Passzív és dinamikus meditáció


Az agykontroll nem spirituális technika, bár használ néhány olyan fogalmat, amely a spirituális irodalomban szerepel a leggyakrabban. Ilyen a meditáció. José Silva és szerzőtársa, Philip Miele ezt írják Agykontroll Silva módszerével című könyvükben: „Meg akarlak tanítani meditációra. Ha megtanulod, olyan tudatállapotba jutsz, melyben képes leszel felszabadítani képzelőerődet problémák megoldására. (...) Ha csak meditálni tanulsz meg, és azzal abba is hagyod, már úgy is megoldhatsz bizonyos problémákat."

Az agykontrolltanfolyamon résztvevők irányított meditációt végeznek. Ezt a fogalmat Gyógyító meditáció c. könyvébn Balogh Béla így ismerteti: Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a meditáció vezetője szóbeli képekkel irányítja, terelgeti a meditáló személy vagy csoport gondolatait bizonyos irányba. Lehetőleg olyan irányba, ami segít megteremteni azt a belső békét és nyugalmat, amelyben a világi problémákkal foglalkozó elme állandó zakatolása és kényszerpályán mozgó gondolkodása elcsendesül, jó esetben le is áll. Ebben az állapotban előkészíti önmagát arra, hogy a megváltozott tudatállapot létrejöhessen."

A tanfolyam elején a résztvevők megtanulják a passzív meditációt, amelynek lényege a nyugodt, relaxált lelkiállapotba jutás, majd megismerkednek a José Silva által dinamikus meditációnak nevezett módszerrel, amelynek célja a kreatív problémamegoldás. A dinamikus meditáció lényegét az Agykontroll szerzői így foglalják össze: „egy tényleges eseményt fogunk összekapcsolni egy elképzelt, kívánatos eseménnyel". A tényleges esemény az illető problémája, a kívánatos pedig az a helyzet, amelyben az illető problémája megoldódott.

A „kívánatos eseményt" természetesen mindenki maga választja meg saját maga számára - a módszer kidolgozóinak azonban van néhány ajánlata erre vonatkozólag. Ezt röviden, mintegy mottószerűen így fogalmazzák meg: vágy, hit, elvárás. Az első kettő érthető: válasszunk olyan kívánatos eseményt vagy helyzetet, amelyre valóban vágyunk, és olyat is, aminek a bekövetkeztében hinni is tudunk. Nem feltételek betartásáról van szó, inkább olyan körülmények figyelembevételéről, amelyek elősegítik egy kívánt esemény, helyzet bekövetkeztét. A harmadikat, az elvárás elvét talán így fogalmazhatnánk meg a legegyszerűbben: eldöntjük, hogy a kívánt esemény be fog következni. Ez furcsának tűnhet, de nem is annyira érthetetlen, ha arra gondolunk: ismerhetjük egy problémának a vágyott, jó megoldását, hihetünk is benne, de megtörténhet, hogy a megoldás eléréséért valamit tennünk, vállalnunk is kell (például a dohányzáskontroll esetében a dohányzásról leszokó személy egy-egy cigarettamentes órát iktat be napi programjába). 


„Programozás" és pozitív gondolkodás


Az agykontrolltanfolyamon elhangzó másik gyakori fogalom: a programozás. Hogy ez mit is jelent? Ennek érzékeltetésére álljon itt egy részlet Rudy Ferraro gazdasági elemző, coach Mai döntéseink meghatározzák holnapi életünket (The choices you make today are the life you'll live tomorrow) című írásából:

„Dr. Edward Nuhfer, a Kaliforniai Állami Egyetem geológiaprofesszora állítja, hogy minden egyes tapasztalat, még az elhanyagolható jelentőségűnek vélt is, agyunkat új neuronális kapcsolatok kialakítására bírja, amelyeket aztán az agy mintegy gondolataink kanalizására használ. Ezek a neuronális kapcsolódások, természetüknél fogva, siker vagy kudarc felé orientáltak. Összességük, mint szerkezet, képezi tulajdonképpeni mentális programozottságunkat. Ha túl sok kudarcorientált idegi lefutást képzünk, idővel nehezünkre esik majd önmagunkat sikerre képesnek tekinteni. Ez olyan, mintha eleve kudarcra, rizikókerülésre és önmagunk iránti bizalmatlanságra programoznánk saját magunkat."

Az agykontrolltanfolyamok deklarált célja a pozitív, avagy sikerorientált gondolkodás kialakításának elősegítése - amennyiben a sikert úgy fogjuk fel, mint problémáink megoldásának megtalálását. A szót: probléma, a tanfolyamon tulajdonképp nem is igen említik, az oktató már a kurzus elején ajánlja, hogy ehelyett a projekt kifejezést használjuk. Ez tükrözi a módszerre jellemző felfogást: míg az ezoterikus tanításokban gyakorta az emberi problémák azon szerepét hangsúlyozzák, amit az életünket formáló, akaratunknál erőteljesebb tényezők megismerésében játszanak, az agykontroll a gondok megoldására fókuszál, és természetesnek tartja, hogy a megoldáshoz nemcsak az elfogadás tartozik hozzá (mindenekelőtt: a problémával való szembenézés, másfelől az intuíciónk sugallta megoldás komolyanvétele, bármely szokatlannak is tűnjék az az első látásra - sokszor időre van szükségünk, hogy rájöjjünk, mennyire találó volt egy-egy megoldás szimbolikus „megfogalmazása"), hanem a cselekvő magatartás is (ha az intuíciónk tettre sarkall, azt véghez is visszük).

A megoldás megtalálásának van tehát egy fontos momentuma: a konfliktussal való szembesülés. Bár erre az agykontroll nem tanít külön eljárást, a kurzuson elmondott példákból kiderül: bizonyos technikák nem csupán egy-egy helyzet megoldásához segítenek hozzá, hanem a helyzet tisztázásához is, önmagunk számára - legyen szó a környezetünkkel való vagy belső konfliktusról (pl. döntési dilemmáról - hiszen az embereknek sokszor az a gondja, hogy maguk sem tudják, mit akarnak). A kurzuson tanított technikák más része „nyilvánvaló problémáink" kezeléséhez nyújt segítséget (pl. szokáskontroll, testsúlykontroll, alváskontroll, kesztyűérzéstelenítés stb.).

A sikerorientáltság kialakításának van egy sarkalatos pontja: a pozitív hozzáállás tudatos választása. Az agykontroll erre két alapvető gyakorlati eljárást javasol. Az egyik az ún. gondolatnagytakarítás, ennek alapjánál önmagunk tudatos észlelése áll, valamint az „érzelmi átbillenés" a kilátástalanságból vagy az adott helyzet nemkívánt kimenetelét előrevetítő lelkiállapotból a számunkra (is) előnyös megoldás létezésébe és meglelésébe vetett hitbe. A másik: önmagunk megerősítése, erről könyvükben Silváék így írnak: „Az Agykontrollban minden sikeres eredmény úgynevezett > vagy viszonyítási pont - tudatosan vagy nem tudatosan, visszatérünk ahhoz az élményhez, megismételjük, és onnan megyünk tovább."

Az agykontrolltanfolyamok alapelve, hogy olyan helyzetekre, amelyekben rajtunk kívül nyilvánvalóan mások is érintettek (például másokkal való konfliktusaink esetében), olyan megoldást „programozzunk", amely minden érintett számára a lehető legjobb - és ezzel elérkeztünk egy következő témához.  


Intuíciófejlesztés, kreatív problémamegoldás


Agykontrollban a szűkebb értelemben vett programozás azt jelenti: kreatív problémamegoldó technikák alkalmazása. Olyan technikáké, amelyek során egy konkrét problémánkra „megsejtjük" a megoldást. Ezek alapjánál a dinamikus meditáció áll. A két leginkább alkalmazott: az álomkontroll és a pohárvíz-technika. Az első azon alapszik, hogy álmot (ún. programozott álmot) látunk, a helyzet szimbolikus megoldását vagy megfejtését, ami által jobban megértjük adott helyzetünket, úgy, hogy ezek után nyilvánvalóvá válik annak megoldása. A pohárvíz-technika ehhez hasonló, a fő különbség az, hogy a megoldás kulcsához éber állapotban juttat el az intuíciónk. Mindkét technikának van egy előkészítő fázisa, amikor számba vesszük a probléma adatait, illetve felelevenítjük a jelenlegivel szemben kívánt helyzetet, ezután mintegy elengedjük a problémát, nem koncentrálunk rá, majd a harmadik fázisban bekövetkezik a „megvilágosodás".

Mint említettük, a dinamikus meditáció alkalmazásához kapcsolódnak bizonyos alapelvek: vágy, hit, elvárás - ezek akkor is fontosak, ha nem egy ismeretes kívánt helyzetbe szeretnénk eljutni (pl. optimális testsúly elérése), hanem egy helyzet „legjobb megoldását" keressük. Az alapelvek követésével és ezek után a kívánt helyzet bekövetkeztével kapcsolatosan Silváék ezt írják:

„Hogy mindig működik-e ez, minden esetben, akadály nélkül?

Nem.

Mégis tapasztalni fogod, ha az elmondottak szerint cselekszel, hogy már az egyik első problémamegoldó meditációd hatásos lesz. Ki mondhatná meg, hogy nemcsak véletlenszerű egybeesésről van-e szó? A választott eseménynek végülis elég valószínűnek kellett lennie ahhoz, hogy egyáltalán hihessen az ember a bekövetkeztében. Majd másodszor és harmadszor is bejön a módszer. A <véletlenszerű egybeesések> halmozódnak. (...) Idővel és gyakorlással eredményeid egyre meglepőbbek lesznek."

Az egyik meglepő eredmény pedig rendszerint már a tanfolyam ideje alatt jelentkezik: bár a kurzus nem tűzi ki elsőrendű célnak az extraszenzoriális percepció kifejlesztését (ESP), ezt - és a vele járó különleges (siker)élményt - a résztvevők a tanfolyam végére többnyire mindannyian megtapasztalják.

Az agykontroll módszere iránt érdeklődők további felvilágosításért fordulhatnak Oana Magdolna kolozsvári agykontrolloktatóhoz. E-mail: omagdy@yahoo.com. Telefon: 0745266080; 0722659594; 0264444290.

 

Irodalom:

• José Silva - Philip Miele: Agykontroll Silva módszerével, Dr. Domján László, 1989.
• Dezvoltarea minţii şi controlului stresului. Metoda Silva. Seria lecţiilor de bază
• Agyhullámok, http://www.agyinfo.hu/agyhullamok.php
• José Silva, http://en.wikipedia.org/wiki/Jos%C3%A9_Silva_%28parapsychologist%29
• A lazítás művészete, http://www.sulinet.hu/tart/cikk/lb/0/12358/1)
• Mi az agykontroll és mire jó?, http://www.agykontroll.hu/mi-az-agykontroll-es-mire-jo
• Kreativitás és intelligencia, http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=106
• The Little Choices You Don't Know You're Making That Can Change Your Life, http://www.articlesbase.com/self-help-articles/the-little-choices-you-dont-know-youre-making-that-can-change-your-life-861589.htm
• Balogh Béla: Gyógyító meditáció, Bioenergetic Kft., 2004

Hozzászólok!

Created 11-07-08 13:42 | Last change 11-07-08 13:44
 
Name
Email
Comment
Or visit this link or this one